2022. március 19., szombat

Politika egyszerű emberi szemmel.

Választási év van. Oké, felfogtam, csak épp nem érdekel. Számomra annyira mindegy hogy ki ül abban a székben, hiszen úgyse látok semmi olyat ami nekem bármennyire is hasznos lenne. Persze biztosan vannak olyan kinyilvánulások amik többnyire megélhetésileg segítség vagy javít valamit a helyzeteken egy-egy családnál.

A köznépet viszont senki nem változtatja meg. Mindenki ugyanúgy áskálódik és bántja a másikat ahogy éppen nem szégyelli. A politikára van fogva jó sok bántalmazás a mai világban. Nem tudok elmenni már szó nélkül azokon a kommenteken amiket nap mint nap olvasok. Butábbnál butább emberektől akik azt sem veszik észre hogy a saját igazuk által milyen közhelyesen és sértően fogalmaznak és lenézik a másikat. Csupán azért mert nem egy nézetet vallanak. Az ilyen emberek igazán magukba nézhetnének, és rájöhetnének arra az alapvető dologra hogy a szó fegyver és nem csak dobálózni kellene vele mint majmok az ürülékükkel ismerkedés gyanánt.

Jó kissé közhelyesen fogalmaztam és durván az előbb, de már iszonyatosan felidegesít az a mérhetetlen ellenszenv amit a politika vált ki az emberekből. Véleménye mindenkinek van, csak az a különbség, hogyan tálaljuk. Nekem nagyon rossz nézni ahogy az emberek marják egymást. Azonban ha politika mentesen is felszólal valaki annak az embernek is neki mennek. Persze szemtől szemben senkinek nincs annyi bátorsága, hogy kultúráltan nekiálljon vitatkozni. Mert a vita, akárki akármit mond, szenvedélyessé válik és elszabadulnak az indulatok. Annyira tudom, hogy lesznek olyan emberek akik totálisan kiforgatják a szavaimat és valami mást látnak a dolgok mögé mint amire én gondolok, de akkor is ki kell írnom magamból mert már jó ideje érlelődik bennem ez az egész.

Minden ott kezdődött, hogy év eleje óta kb napi szinten tolja az arcomba a politikusokat minden egyes közösségi oldal. Persze kell vele foglalkozni oké, de azért nálam ez már kicsit túlzás. Lehet ezért lehet másért, de az egyik oldal sem szimpatikus. Sőt az egyik rosszabb ilyen téren mint a másik. Amikor napi szinten azt látom hogy ez így nem áll ki vitázni mert biztos lemosná a másik percek alatt. Jó az ő dolguk engem hagyjanak ki belőle. Persze a végeredményt mindenki megszívja. Csakhogy amíg a választásokkal és a kampányokkal vagyunk elfoglalva arról nincs ám hír, hogy mi történik a háttérben. Most képzeljük el hogy két éven keresztül napi huszonnégy órában csak a kapmányokkal és az emberek befolyásolásával vannak elfoglalva a "fejesek", és minden mást teljesen háttérbe szorítanak. Közben bejön egy háború egy kis gazdasági probléma és hol tart minden. Hogy újra lecsúszóban van az a bizonyos folyamatábra eredménye. Közben az emberek egymást marják, minden téren. Az emberek hangulata drasztikusan csökken és megváltozik az úgynevezett elfogadott normális állapoti szint. Aztán oda lyukadunk ki, hogy az emberek egyre butábbak és életképtelenebb állapotba kerülnek, depresszió, öngyilkos hajlam, folyamatos negatív hangulat, ingerültség és hasonlók formájában. No és nekem ez a jövőkép iszonyatosan nem tetszik, csakhogy egyre inkább ebbe az irányba haladunk észrevétlenül.

Lehet csak én vagyok túlságosan lelkizős típus és gondolok bele a dolgokba, bár nagy részben az is beletartozhat, hogy a saját bőrömön tapasztalom azt a mérhetetlen bizalmatlanságot, ellenszenvet, áskálódást, irigységet, félre értelmezéseket ami könnyen megy át fizikai és nem szellemi bántalmazásba. Ha kicsit megállunk a nagy rohanás közepette és körbenézünk, mi van körülöttünk észre lehet venni azt a rengetek fájdalmat a frusztrációt és egyebeket az emberek mozdulataiban és szemében. Mindezeket a politikai nézetének ellenszenvessége sokkal jobban kiélezi és csak plusz bántalmazási lehetőséget kínál fel embereknek.

Nap mint nap olvasom a politikai hír bejegyzések címeit és az alatta lévő hozzászólásokat amik miatt nagyon betelt a pohár nálam. Nem csinálunk semmit csak a politikusokat kritizáljuk, hogy mit és hogyan csinálnak vagy épp nem csinálnak valamit. Aztán ha hangot is adunk írásban a véleményünknek minket is kritizálni kezdek és egyszer csak azt vesszük észre, hogy egy véleményünk alatt nekünk ugrik vagy húsz ember és már nem kritizálnak hanem olyan szavakat használnak amik bántó jellegűek. Ezt rettenetesen szomorú látni.

Legyünk csak egy kicsit figyelmesebbek egymással és egymás iránt. Ne csak a rosszra koncentráljuk, inkább dolgozzunk azon együtt vagy külön, hogy mindenkinek jó legyen és javítsuk az életszínvonalat és ne csak arra várjunk hogy a mi problémáinkat valaki más oldja meg amit mi magunknak generáltunk.